Drégely vára - Drégelypalánk

Drégely vára bemutatása

A Börzsöny északi részén 444 méter magas sziklacsúcson emelkedik Drégely vára.

Ali budai pasa 1552. július 6-án több mint 10 000 főnyi seregével kezdi meg a vár ostromát. Szondi és 146 főből álló serege a nagyerejű rohamnak megpróbált ellenállni, de rövid, öldöklő harc után a vár végül elesik.

Drégelyvár a nemzeti örökség része, TÖRTÉNELMI EMLÉKHELY.
A Drégelyvár Alapítvány 1990-ben vállalta fel a rom állagmegóvó helyreállítását. Változó intenzitással folyik a vár régészeti feltárása, részbeni rekonstrukciója és állagvédelme.

A vár hősi helytállásról és hazaszeretetről üzen a mának, az idelátogató turistáknak, a kései unokáknak. Jelentős idegenforgalmi, turisztikai vonzerő, évente több tízezren látogatják meg.

A törökök pusztítása következtében rommá lett Drégely várát a hódítók nem építették újjá, helyette a völgybeli községben emeltettek egy palánkvárat.
A vár történelmi múltjáról, régészeti feltárásokról tájékozódhat a drégelypalánki Szondi Kiállítótér és Turisztikai Központban.
Drégelypalánk, Fő út 22. szám alatt megtekintheti a Szondi filmeket is.

Szondi György várkapitány és a vele együtt hősi halált halt végvári katonák emlékének tisztelegve, a minden évben, júliusban megrendezésre kerülő Szondi várjátékokkal adózunk a végvári hősök emlékének.

Megközelítés:
Turistajelzéseket követve 4,5 és 5 km-es gyalogtúrával megtehető, vagy Drégelypalánk településről az „Apródok útja „tanösvényen keresztül.